Ha valaki azt gondolná, hogy a legtöbb gyűlölködő kommentet ténylegesen a fiatal, dühös tinédzserek vagy a frusztrált középkorúak írják, akkor nagyot téved. A statisztikák szerint a 60 feletti nők azok, akik a leggyakrabban posztolnak tűrhetetlen, sőt, törlendő kommenteket Borbás Marcsi posztjai alatt – és ez csak egy kiragadott példa a jelenségre.
De miért történik ez? Miért válik a nagy generáció egy része a Facebook legdühösebb kommentelőivé? Mi az, ami ezeket a nőket erre sarkallja? Döbbenetes, de valószínűleg a válasz sokkal mélyebben gyökerezik, mint gondolnánk.
Elfojtott élet, elfojtott düh
Az a generáció, amelyik most 60-70 éves, olyan korban nőtt fel, ahol a nőktől alapvetően elvárták a megfelelést. Egy házasságban a nő sokszor alárendelt szerepben volt, a család kiszolgálása volt a központban, nem pedig az egyéni vágyak vagy az önmegvalósítás. A trauma, amit a folyamatos önfeladás okozott, nem tűnt el – csak most, az internet világában talált magának teret a felszínre töréshez.
A mai 60 feletti nők többsége egy olyan időszakban nőtt fel, ahol az érzelmek kifejezése, a trauma feldolgozása nem volt támogatott. Nem jártak pszichológushoz, nem beszéltek a fájdalmaikról. Ha valami bántotta őket, azt lenyelték, mert „a jó feleség nem panaszkodik”. Az internet viszont egy biztonságos, következmények nélküli terep lett arra, hogy ezt az elfojtott haragot kiengedjék.

Frusztráció, magány, elhanyagoltság
Egy másik komoly tényező a magány. Sokan ebben a korosztályban elveszítették a férjüket, a gyerekeik pedig már saját életüket élik, messze tőlük. A social media az egyik utolsó kapocs lehet a világhoz. Az ember természetes vágya, hogy észrevegyék, hogy legyen hatása a világra. Ha valaki évtizedeken keresztül észrevétlennek érezte magát, most hirtelen kap egy új eszközt a kezébe: a kommentet. Egy erős véleménnyel, egy odamondással azonnal figyelmet kap – akár pozitívat, akár negatívat. De a figyelem figyelem, és ez sokaknak elég.
A változó világ félelmetes
Ezek a nők egy teljesen más társadalmi rendszerben nőttek fel. Az életüket egykori normák szerint élték, amelyeket a mai világ radikálisan megkérdőjelezi. A social media tele van olyan tartalmakkal, amelyek rávilágítanak arra, hogy amit ők igazságnak hittek évtizedeken át, az már nem érvényes. A modern feminizmus, a független nők, az elfogadás központú gondolkodás sokaknál érzelmi ellenreakciót vált ki.
Mi történik, ha egy ember egy olyan világban ébred fel, ahol minden, amiben hitt, amit követett, elavulttá vált? Frusztrálttá és dühössé. A social media pedig azonnali eszközt ad erre a dühre.
Mi lehet a megoldás?
Tévedés lenne azt mondani, hogy ezek az emberek egyszerűen rosszak vagy bünösök. Inkább egy óriási, feldolgozatlan kollektív trauma nyilvánul meg a kommentekben. Ahelyett, hogy elítélnénk őket, sokkal hatékonyabb lenne megpróbálni párbeszédet kezdeményezni, segíteni nekik megérteni az érzéseiket, és talán még jobb eszközt adni a kezükbe az önmegvalósításra, mint a Facebook komment-szekcióját.
A legfontosabb kérdés az: hogyan segíthetünk nekik megtalálni azt a helyet a világban, ahol nem gyűlölettel, hanem elfogadással és szeretettel fejezhetik ki magukat? Ha erre választ találunk, lehet, hogy a Facebook is egy békésebb hely lesz.
Horváth Valéria
szakértő, tréner