Sok ember éli az életét úgy, hogy nem is veszi észre, mennyi döntését irányítja félelem, elvárás és megfelelés. Megszokások vezetik. Szabályok, normák és kívülről jövő értékelések formálják az irányt. A legtöbben nem kérdezik meg maguktól, hogy valóban ezt akarják-e.
A kérdés egyszerű. A hatása erős.
Mit csinálnál másképp, ha nem kéne megfelelned senkinek.
Ha erre a kérdésre őszintén válaszolsz, az gyorsan megmutatja, mennyire élvezed azt az életet, amit most építesz.
A válasz három kategóriába rendezhető.
Mit hagynál abba?
Ez a pont sokaknál azonnal felhozza a belső listát. Évek óta cipelt kötelezettségek, kapcsolatok, feladatok, szerepek. Ha erre gondolsz és megkönnyebbülést érzel, akkor ott valószínűleg nem motiváció van, hanem kényszer.
Mit kezdenél el?
Itt jelenik meg a kíváncsiság. Új irányok, álmok, elfojtott ötletek. Sok ember fejében ott van a válasz, csak fél kimondani. Gyakori mondatok: „Sosem volt rá idő”, „Nem rám vallana”, „Mit szólnának mások”.
Ez már jelzés.
Mit folytatnál ugyanúgy?
Ez mutatja, mi az, ami tényleg a tiéd. Ami örömöt ad. Ami belülről épít. Ezeket érdemes erősíteni, mert itt van a valódi önazonosság.
Ez a kérdés nem döntéskényszer. Ez tükör. Ha megengeded magadnak a választ, tisztábban látod, hogy most belülről vezérelt vagy külső elvárások szerint működsz.
Sok ember fél ettől a felismeréstől. Pedig ez nem rossz hír. Ha a válaszokat látod, akkor már tudsz választani. Tudsz változtatni ott, ahol szükséges.
A cél nem az, hogy mindent felboríts. A cél az, hogy tudd, miért csinálsz valamit. Mert amikor egy döntést belülről hozol, az erőt ad. Amikor megfelelésből cselekszel, az energiát visz el.
A kérdés ott marad veled.
Mit tennél másképp, ha ma senki nem várna el tőled semmit.
Horváth Valéria
szakértő, tréner